Rákosy Zoltán festő, grafikus /Sepsiszentgyörgy, 1910-1971-Budapest/

Rákosy Zoltán
Sepsiszentgyörgy, 1910 - 1971, Budapest

Festő, grafikus. A kecskeméti művésztelep növendékeként Révész Imre tanította a festészet alapjaira. A budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke lett, 1935-ben kapott diplomát. Mesterei Kandó László és Vaszary János voltak. A Magyar Iparművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett 1949-től haláláig. Egyéni tárlaton a fővárosban és vidéki városokban mutatkozott be. Murális műveket is készített. Csoportos kiállításokon szerepelt a Műcsarnokban 1950-ben, 1955-ben. Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatók.  /Forrás: www.kieselbarch.hu Rákosy Zoltán fotója  /forrás: www.lezo.hu/ RÁKOSY Zoltán festő, (Sepsiszentgyörgy, 1910. február 22. - Budapest, 1971. május 28.) Szerkesztette Heitler László Kecskeméten Révész Imrétől tanult. 1935: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Vaszary János, Kandó László. 1935-36-ban Kandó László tanársegéde. 1949-től tanár a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Táblakép portréi és figurális kompozíciói mellett munkássága döntő részét adják murális munkái. Rajtuk a műfaj hagyományait követve a leíró-elbeszélő és a dekoratív elemek egyensúlyát teremtette meg. Mesterei .  Révész Imre, Vaszary János, Kandó László. Válogatott csoportos kiállítások .  1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest 1952 • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest. Köztéri művei .  sgraffito (MÁV budapesti főigazgatóság kultúrterme) sgraffito (1957, Ózd, rendelőintézet) freskók (1963, Újpest, Munkásotthon) pannó (1963, Pécs, posta) falikép (1963, Fót, Gyermekváros) sgraffito (1965, Debrecen, Szociális Otthon). Művek közgyűjteményekben .  Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Irodalom .  Z. GÁCS GY.: In memoriam ~, Művészet, 1971/8. Forrás: www.tankonyvtar.hu RÁKOSY Zoltán festő (Sepsiszentgyörgy, 1910. február 22.–Budapest, 1971. május 28.) Kecskeméten Révész Imrétől tanult. 1935: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Vaszary János, Kandó László. 1935-36-ban Kandó László tanársegéde. 1949-től tanár a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Táblakép portréi és figurális kompozíciói mellett munkássága döntő részét adják murális munkái. Rajtuk a műfaj hagyományait követve a leíró-elbeszélő és a dekoratív elemek egyensúlyát teremtette meg. Mesterei: Révész Imre, Vaszary János, Kandó László. Válogatott csoportos kiállítások 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest 1952 • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest. Köztéri művei sgraffito (MÁV budapesti főigazgatóság kultúrterme) sgraffito (1957, Ózd, rendelőintézet) freskók (1963, Újpest, Munkásotthon) pannó (1963, Pécs, posta) falikép (1963, Fót, Gyermekváros) sgraffito (1965, Debrecen, Szociális Otthon). Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Irodalom Z. GÁCS GY.: In memoriam ~, Művészet, 1971/8. (Heitler László) A szócikket csak a www.artportal.hu hivatkozással lehet máshol felhasználni!n/Forrás/ Képek az alkotásról  Kép hozzátöltés Sgraffito  Alkotás állapota: Veszélyben!  Elhelyezkedés Debrecen, Pallagi út 9. (A Szociális Otthon tűzfalán.) Hajdú-Bihar megye Hungary (Magyarország) Lat: 47.556285, Lon: 21.631029 Ki, Mikor? Alkotó: Rákosy Zoltán Felállítás éve: 1965 Alkotás paraméterei Elhelyezkedés: Közterületen lévő Alkotás jellege: épületdísz, sgraffito • Vallási téma: nem köthető valláshoz • Történelmi téma:nem köthető egyik felsorolt történelmi eseményhez sem • Stílus: modern • Forma: alakos, személyek,egyéb • Anyag: egyéb anyag • Műemléki besorolás: nem besorolható Leírás, sztori Ez itt, egy sajnos félig elpusztult mű. Az épület végének vakolata, épp ahol a Sgraffito lenne látható, hiányzik, az idő megette. Az alkotó majd negyven éve elhunyt. Még igazán címe sincs a műnek. Tegnap akadtam rá, véletlenül. Azt tudom, hogy az épületen belül két szép mozaik van.Kádár György Hortobágy, és Eigl István Lovasok című műveik. Nem találok róluk képet, és ez zárt intézet. A helyreállítás szinte reménytelen. Szerintem még fotó sincs a műről teljes épségében. Ha jól látom, legalább a fele hiányzik, talán három-négy női alak? A fák gondosan takarják az utcáról ilyenkor nyáron az igencsak hiányos sgraffitot. /Forrás: www.szoborlap.hu/ Rákosy ZoltánSepsiszentgyörgy, 1910. 02. 22. - Budapest, 1971. 05. 20. . A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult (1929-35), mesterei Vaszary János és Kandó László voltak.  ... Tanulmányai befejezése után a főiskolán tanársegéd 1937-ig.  ... A következő esztendőben Olaszországban járt ösztöndíjjal.  ... 1939-1949 között különböző középiskolákban (Debrecen, Szentendre, Máramarossziget, Kisújszállás, Budapest), majd 1949-től haláláig a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanított.  ... 1938-tól kiállító művész, korábban portrékat - Domanovszky Endre (MNG); Marx (Munkásmozgalmi Múzeum) - később dekoratív, monumentális falképeket festett (Komlói Postaigazgatóság-pannó, Újpesti lakótelep-sgraffito, Magyar Államvasutak igazgatósága-sgraffito; Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) Rendelőintézete-sgraffito; Fóti gyermekváros-freskó; Újpesti Munkásotthon-freskó; Debreceni Szociális Otthon-sgraffito).  ... Jelentős művészetpedagógiai munkásságot fejtett ki. - Irodalom: R. Z. (Művészet, 1971. 8. sz.).  ... In memoriam Rákosy Zoltán (Z. Gács György festőművész) ... Tanítványai   Németh Imréné gazdasági igazgató írta:Örömmel olvastam a több közvetítőn keresztül hozzám érkezett kérését. Az Almási Balogh Pál Kórház gazdasági igazgatója vagyok, s  beosztásom lehetőséget teremtett számomra , hogy az Ön által megjelölt alkotást a most zajló reknstrukciós munkák során meg tudtam védeni. Az eredeti tervben teljesen új kölső falborítás lett megtervezve és ennek ellenére sikerült  elérnem, hogy ezen alkotás restaurálásra kerüljön. Köszönhetően a tervezővel való jó kapcsolatnak végül is megmentésre került az alkotás és reméljük még ez évben a felüjítása is megtörténik- vagy leglább is a megvédése és fennmaradása már biztosított. Sajnos én sem és mások sem találták meg az alkotót és nagyon-nagyon örültem amikor megkaptam az Ön levelét. Ez által  is igazolva látszik  a kérésem. A mai napon csináltattam róla egy szines fotót, még nem tudtuk gépre tenni, de amint készen lesz azonnal elküldi a titkárnőm Önnek. Nagyon megköszönném, ha többet is megtudhatnék Öntől az alkotóról.  Mégegyszer köszönöm a jelentkezését és a képet pedig amint megvan fogjuk küldeni. Ózd.2008.május 28.            A képeket megkaptam, azok látszanak fent.

Forrás: www.lezo.hu

IN MEMORIAM RÁKOSY ZOLTÁN  Tanársegéd volt, amikor elsőévesként, mindenre  figyelve, körbenéztem a Képzőművészeti Főiskolán. Szentiványi, Szalay és Rákosy volt az a  hármas, akire mind annyian figyeltünk. Szentiványi már akkor is a színek rendjére építette líráját. Szalay már nyújtogatta körmeit, mindig izgatott volt, mindig a drámát kereste és élte. Rákosy virtuózként rajzolt, színakkordjai stabilak voltak, motívumai, képelemei értelmes  jelrendszert alkottak. Közben járt-kelt, beszélgetett és mesélt. Áradtak belőle a régi mondák,  az éppen megtörténtek pedig átköltött történetekké váltak. És ez a mesélés őt és hallgatóit  lekötötte, érdekelte. A mesélő ember zsongott a fülükbe és megjelentek a patakparti nyírfákat nyírviricsért csapraütő kamaszok ugyanúgy, mint történetek Rembrandtról vagy Theodora császárnőről. Akkoriban művészetből megélni fiatal művész számára olyannyira kilátástalan volt, hogy aki  festeni akart, valahonnan a létfenntartás minimumát biztosítania kellett. Rákosy elment vidékre tanítani. "Tíz évre" - mondta, "azután nyugdíjba megyek és csak festek." Tíz évi szolgálat  80 pengő nyugdíjat jelentett volna, ami nagyon igénytelen ugyan, de létalap volt. Azután jött a háború, megtizedelve egy generációt. Átalakult a világ. Rákosy főiskolai tanár lett  és mintha ráébredt volna az élet valóságaira, tevékenyen munkálkodott az új rend építésén. Tanított. A tanítás életformájává lett. Nap mint nap saját invencióinak kiapadhatatlan áradatát  adta hallgatóinak. Tán éppen ezért keveset festett. Hogy valóban keveset-e? Azt festette meg,  amit okvetlen meg kellett festenie. Nem voltak felesleges képei. Kitűnő karakterérzékével szinte percek alatt varázsolt portrét a vászonra. A kép szerkezete olyan természetesen alakult a keze  alatt, ahogy meséi motívumai szövődtek egymásba. Ez a természetesnek ható motívumszövés magába foglalta a század festői törekvéseinek legjobb eredményeit. Falképei is ezért jók. Helyénvalóan borítják még a nagy tűzfalakat is, ami ugyancsak fogas kérdése a piktúránknak. Az utolsó években is készült, várta a szabad időt, amit a tanár aggályos lelkiismeretével vont  meg magától. Készült, hogy mindazt, amit még meg kellett festenie, megfesthesse. Erre  mondott nem-et a sorsa. Az újpesti munkásotthonban freskóját, a Papp József téri sgraffitót, Debrecenben egy falképet, a fóti Gyermekváros freskóját, a Nemzeti Galériában néhány művét hagyta maga után. Ezek a művek tovább fognak fennmaradni, mint Rákosy személyes emléke. Emléke a biztos ítéletű festőnek, a tanárnak, az egyenes embernek, akiben a valóság a mítoszokkal keveredett mint a népmesék- ben. Z. Gács György MŰVÉSZET, 1971/8.  /Forrás: www.lezo.hu/ Tanítványai: 1. Z. Gács György 2. Paizs László PAIZS LÁSZLÓ festő, grafikus, szobrász (Szentpéterúr, 1935. december 26.-) 1959: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Z. Gács György, Rákosy Zoltán, Szentiványi Lajos.  1980: Munkácsy-díj;  1988: érdemes művész; 2000 és 2002: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma díja; 2007: Kossuth-díj. Főiskolás  éveinek  második felében, majd azt követően számos murális munka kivitelezésében vett részt, Fónyi Géza, Konecsni  György,  Z. Gács György, Rákosi Zoltán és Domanovszky Endre mellett dolgozva. A 60-as évek első felében  hagyományosabb  fölfogású olajképeket festett. 1964-ben a Velencei Biennálén megismerkedett az amerikai pavilonban a pop art  Európában akkor még újnak számít...