Összes oldalmegjelenítés

2011/03/26

Rákosi N. János festőművész

Rákosi N. János? - A patakparton

Rákosi N. János /?/: A patakparton Nagyházi Galéria
Forrás: www. rakosi-n-janos-.festmenyvetel.hu/alkoto/index/Rakosi_N._Janos?


Rákosy, Gömör


Rákosi Imre fiumei ügyész

Rákosi Imre a konstantinápolyi konzuli főtörvényszékhez beosztott fiumei ügyész részére cím- és jellegadományozás. (IM)
1908.10.27.-25.

Rákosi Menyhért tasnádi vikárius

DL 107486
Kelt: 1498-03-30
Kiadó: RÁKOSI MENYHÉRT TASNÁDI VIKÁRIUS
Régi jelzet: Q 32
Fennmaradási forma: Átírás 1570
Regeszta: Rakws-i Menyhért tasnádi helynök és ügyhallgató Mayady Jánost és Borbála nevû elhalt feleségétõl származó fiát Mayady Lászlót a Keeth-i Zeele Demeter ellen Borbála asszony hozománya és leánynegyede ügyében folytatott perben a kolozsmonostori konvent Zeele Demeter által bemutatott, függõpecsét alatt kiadott privilégiuma értelmében a bírótársakkal és jogban jártas személyekkel folytatott tanácskozás után örökös hallgatásra ítéli. - Regeszta forrása: OL regeszta (Trostovszky).

Rákosi uradalom

Rákosi uradalom (Sopron m.): Mirod – Sira – Sopron város


Forrás: 
http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0

rákosi Csipkés András, Albert, János címer








Rákosi Csipkés András, Albert, János
1702. november 25., Bécs
I. Lipót
nemesség és címer
általuk: Albert fia Boldizsár, atyafiaik István, Ferenc
F 21 Armales C nr. 10



Forrás:
http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0

Rákosi Menyhért erdélyi kanonok

DL 30981
Kelt: 1509-05-05
Kiadó: RÁKOSI MENYHÉRT ERDÉLYI VIKÁRIUS
RÁKOSI MENYHÉRT GYULAFEHÉRVÁRI KANONOK
RÁKOSI MENYHÉRT EGYHÁZI BÍRÓ
Régi jelzet: Q 334 / T 15
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Alul
Regeszta: Albae, die Saturni, quae fuit quinta mensis May. Melchior de Rakos artium liberalium et decretorum doctor, canonicus et vicarius ecclesie Albansis Transsilvanae in spiritualibus et causarum auditor generalis, in Christo nobis sincere dilectis: honorabili magistro Alberto, rectori altaris beatorum decem milium militum et martyrum, in hac ecclesia predicta fundati - et dicreto viro plebano de Gald. Midõn 8 nappal azelõtt per honorabilem magistrum Ambrosium altaristam, hic Albae constitutum figyelmeztetõ sorokat küldött a Gald birtokban érdekelt nemeseknek, hogy tiltsák a schizmaticusokat, hogy azon a birtokon templomot építsenek, a nevezett András mester hozzá visszatérve jelentette, hogy összehívatta az összes birtokos nemeseket és elõadta, hogy a schizmaticusokat ne pártfogolják, és ne engedjék, hogy ott kápolnát építsenek, ahelyett inkább a parochialis egyház javításán fáradoznak, amit a többség az egyház iránti tiszteletbõl magáévá is tett, mégis akadtak néhányan, mint Nicolaus Boltha, Blasius Kolchar et Martinus officialis Horwath Iwan dicti, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a schizmaticusok ott kápolnát építsenek. Azért meghagyja címzetteknek, szálljanak ki Gald birtokhoz, hívják egybe az összes lakókat és tiltsák meg, hogy bárki is segítséget nyújtson a schizmaticusoknak a kápolna felépítéséhez, és ezt külön is tiltsák meg az õ szavával a nevezett Boltha Miklósnak, Kolchar Balázsnak és Márton officialisnak kiközösítés terhe mellett, és ha nem engedelmeskednek, idézzék meg õket ad feriam tertiam proxime venturam az õ jelenléte elé. Datum Albae, die Saturni, quae fuit quinta mensis May, anno D. 1509. Eredeti, papír. A szöveg alatt papírfelzetes pecsét.– Regeszta forrása: OL regeszta

Forrás: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0



Kiadó: RÁKOSI MENYHÉRT ERDÉLYI VIKÁRIUS
Régi jelzet: Q 152 / 17
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Alul
Regeszta: Albe, die Veneris, que fuit 15-a mensis Martii. Rakos-i Menyhért, artium liberalium et decretorum doctor, erdélyi kanonok és vicarius, általános ügyhallgató, a Gergelfaya-i, Wyngarth-i, Spryng-i és Lengelkyrge-i egyházak és az egyházmegyéhez tartozó összes parochialis egyházak plébánosaihoz és azok helyetteseihez. Törvényes idézés alapján febr. 18-án megjelentek elõtte egyrészt Wezzowd-i György procurator Ilona úrnõnek, Pokafalwa-i Thenk Péter feleségének, mint actrixnek a nevében a megfelelõ ü. v. levéllel, másrészt maga Thenk Péter mint alperes, amikor Wezzewd-i György megbízója nevében Thenk Péterrel szemben ilyen bejelentést tett: Thenk Péter feleségérõl gyalázó és becsmérlõ szavakat mondott, amelyek házasságukra vonatkoznak, amiket felesége a saját és testvérei homagiumaiért sem szenvedett volna el. Azért a procurator kérte a vicariust, ítélje el a nevezett Pétert vagy gyalázó szavainak a bizonyítására, vagy az említett homagiumok megfizetésére. Evvel szemben Péter tagadta, hogy a becsületsértõ szavakat használta volna, legfeljebb, ha hirtelen haragjában (ex rancoris vehementia) mondott ilyeneket, azt viszont nem emlegetik, hogy felesége részérõl oly sok méltánytalanságot kellett elszenvednie, hogy ez már az együttélést is veszélyezteti, azért arra kérte a bíróságot, válasszák el õket, mert abból kifolyólag, hogy a felesége: Ilona tõle vakmerõen elszökött, nem akarja õt többé visszahívni. - Jóllehet tehát a procurator az asszony javára azt kérte, hogy a gyalázó szavak elhangzását bizonyíthassa, a vicarius abból indulva ki, hogy ha a procurator és megbízója igazolni is tudnák a becsületsértõ szavak elhangzását, ez semmivel sem járulna hozzá az elválás kimondásához, hanem evvel még növelnék az egymás elleni gyûlöletet és az együttélés még nehezebbé válnék számukra. Azért õ a házasság további fenntartása érdekében, amennyiben ezt Isten segítségével és a kánoni szabályok szerint tehette, megtárgyalva a dolgot tanácsosaival úgy rendelkezett, hogy mindenekelõtt Thenk Péter fizesse meg a procuratornak az "expensas contumatie", azután pedig a 9-ik napon Ilona úrnõ Galthew vagy Zenthymreh birtokon, ahol neki megfelelõbb, Benedek Zenthymreh-i plébános elõtt, amikor Thenk Péter is jelen lesz, de ha Péter nem is lesz ott, tegyen harmadmagával (manu tertia), nemes nõtársaival a szent evangeliumra esküt arról, hogy a Thenk Péterrel való házasságában mindig a becsületnek és a tisztességnek megfelelõ életet élt és a házassági hûség ellen sohasem vétett; ha ez megtörtént, ugyanazon a napon Thenk Péter a nevezett Galthewben hetedmagával: testvéreivel és más becsületes nemes emberekkel engeszteljes meg Ilonát nyilvánosan, testvérei és rokonai jelenlétében összes kijelentései és gyalázó szavai felett, majd pedig ugyanazon Benedek plébános és a többiek elõtt tegyen ígéretet, hogy feleségét ettõl kezdve igazi férji szeretettel fogja illetni és õt a megengedett és tisztességes férji intésen kívül nem fogja zaklatni, mire nézve felesége számára megfelelõ és jómódú kezeseket is biztosít. Ha mindez megtörténik, Ilona köteles urához visszatérni, hogy örökre egymás mellett éljenek. Ezen ítélet után a mai napon visszatért hozzá Wezzewd-i György procurator és megbízójának a nevében panaszosan adta elõ, hogy jóllehet a nevezett Ilona úrnõ a vicarius ítélete alapján megjelenvén a kijelölt helyen és idõpontban, harmadmagával letette az esküt Benedek plébános elõtt és az egész ügy végleges lezárását egész napon át várta, amint errõl Benedek plébános bizonyság-levelet is adott neki, Thenk Péter azonban makacsságában nem engedelmeskedett a vicarius ítéletének, sõt el sem jött oda és megbízottat sem küldött, azért a procurator arra kérte a vicariust, adjon ki Thenk Péter ellen "nostra ordinaria auctoritate et iustitia mediante" ítéletlevelet. Mivel pedig hiába hoznak bármiféle ítéletet, ha azt nem hajtják végre, azért meghagyja a címzetteknek a szent engedelmesség nevében és kiközösítés terhe alatt, hogy ha a jelen ügyben felkeresik õket, menjenek el együttesen vagy külön-külön Thenk Péterhez és figyelmeztessék õt a vicarius szavával, hogy a figyelmeztetéstõl számított 9 napon belül tegyen eleget elõbbi ítélete minden pontjának, vagy közben béküljön meg a feleségével a házasság sérelme nélkül. Ha megteszi, rendben van, ellenkezõ esetben a 9 nap elteltével hirdessék ki elõtte a kiközösítést, amit õk is hirdessenek ki plébániai egyházaikban vasár- és ünnepnapokon a szokásos szertartások mellett. A kiközösítés alól való feloldozást magának vagy feljebbvalójának tartja fenn. A szöveg alatt jobbra: Thomas de Nyres notarius Albensis. Eredeti, papír, a szöveg alatt zöldszínû gyûrûs pecsét nyomai.– Regeszta forrása: OL regeszta

Forrás: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0


Kiadó: RÁKOSI MENYHÉRT ERDÉLYI VIKÁRIUS
Régi jelzet: Q 152 / 17
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Alul
Regeszta: Albe, die Veneris, que fuit 15-a mensis Martii. Rakos-i Menyhért, artium liberalium et decretorum doctor, erdélyi kanonok és vicarius, általános ügyhallgató, a Gergelfaya-i, Wyngarth-i, Spryng-i és Lengelkyrge-i egyházak és az egyházmegyéhez tartozó összes parochialis egyházak plébánosaihoz és azok helyetteseihez. Törvényes idézés alapján febr. 18-án megjelentek elõtte egyrészt Wezzowd-i György procurator Ilona úrnõnek, Pokafalwa-i Thenk Péter feleségének, mint actrixnek a nevében a megfelelõ ü. v. levéllel, másrészt maga Thenk Péter mint alperes, amikor Wezzewd-i György megbízója nevében Thenk Péterrel szemben ilyen bejelentést tett: Thenk Péter feleségérõl gyalázó és becsmérlõ szavakat mondott, amelyek házasságukra vonatkoznak, amiket felesége a saját és testvérei homagiumaiért sem szenvedett volna el. Azért a procurator kérte a vicariust, ítélje el a nevezett Pétert vagy gyalázó szavainak a bizonyítására, vagy az említett homagiumok megfizetésére. Evvel szemben Péter tagadta, hogy a becsületsértõ szavakat használta volna, legfeljebb, ha hirtelen haragjában (ex rancoris vehementia) mondott ilyeneket, azt viszont nem emlegetik, hogy felesége részérõl oly sok méltánytalanságot kellett elszenvednie, hogy ez már az együttélést is veszélyezteti, azért arra kérte a bíróságot, válasszák el õket, mert abból kifolyólag, hogy a felesége: Ilona tõle vakmerõen elszökött, nem akarja õt többé visszahívni. - Jóllehet tehát a procurator az asszony javára azt kérte, hogy a gyalázó szavak elhangzását bizonyíthassa, a vicarius abból indulva ki, hogy ha a procurator és megbízója igazolni is tudnák a becsületsértõ szavak elhangzását, ez semmivel sem járulna hozzá az elválás kimondásához, hanem evvel még növelnék az egymás elleni gyûlöletet és az együttélés még nehezebbé válnék számukra. Azért õ a házasság további fenntartása érdekében, amennyiben ezt Isten segítségével és a kánoni szabályok szerint tehette, megtárgyalva a dolgot tanácsosaival úgy rendelkezett, hogy mindenekelõtt Thenk Péter fizesse meg a procuratornak az "expensas contumatie", azután pedig a 9-ik napon Ilona úrnõ Galthew vagy Zenthymreh birtokon, ahol neki megfelelõbb, Benedek Zenthymreh-i plébános elõtt, amikor Thenk Péter is jelen lesz, de ha Péter nem is lesz ott, tegyen harmadmagával (manu tertia), nemes nõtársaival a szent evangeliumra esküt arról, hogy a Thenk Péterrel való házasságában mindig a becsületnek és a tisztességnek megfelelõ életet élt és a házassági hûség ellen sohasem vétett; ha ez megtörtént, ugyanazon a napon Thenk Péter a nevezett Galthewben hetedmagával: testvéreivel és más becsületes nemes emberekkel engeszteljes meg Ilonát nyilvánosan, testvérei és rokonai jelenlétében összes kijelentései és gyalázó szavai felett, majd pedig ugyanazon Benedek plébános és a többiek elõtt tegyen ígéretet, hogy feleségét ettõl kezdve igazi férji szeretettel fogja illetni és õt a megengedett és tisztességes férji intésen kívül nem fogja zaklatni, mire nézve felesége számára megfelelõ és jómódú kezeseket is biztosít. Ha mindez megtörténik, Ilona köteles urához visszatérni, hogy örökre egymás mellett éljenek. Ezen ítélet után a mai napon visszatért hozzá Wezzewd-i György procurator és megbízójának a nevében panaszosan adta elõ, hogy jóllehet a nevezett Ilona úrnõ a vicarius ítélete alapján megjelenvén a kijelölt helyen és idõpontban, harmadmagával letette az esküt Benedek plébános elõtt és az egész ügy végleges lezárását egész napon át várta, amint errõl Benedek plébános bizonyság-levelet is adott neki, Thenk Péter azonban makacsságában nem engedelmeskedett a vicarius ítéletének, sõt el sem jött oda és megbízottat sem küldött, azért a procurator arra kérte a vicariust, adjon ki Thenk Péter ellen "nostra ordinaria auctoritate et iustitia mediante" ítéletlevelet. Mivel pedig hiába hoznak bármiféle ítéletet, ha azt nem hajtják végre, azért meghagyja a címzetteknek a szent engedelmesség nevében és kiközösítés terhe alatt, hogy ha a jelen ügyben felkeresik õket, menjenek el együttesen vagy külön-külön Thenk Péterhez és figyelmeztessék õt a vicarius szavával, hogy a figyelmeztetéstõl számított 9 napon belül tegyen eleget elõbbi ítélete minden pontjának, vagy közben béküljön meg a feleségével a házasság sérelme nélkül. Ha megteszi, rendben van, ellenkezõ esetben a 9 nap elteltével hirdessék ki elõtte a kiközösítést, amit õk is hirdessenek ki plébániai egyházaikban vasár- és ünnepnapokon a szokásos szertartások mellett. A kiközösítés alól való feloldozást magának vagy feljebbvalójának tartja fenn. A szöveg alatt jobbra: Thomas de Nyres notarius Albensis. Eredeti, papír, a szöveg alatt zöldszínû gyûrûs pecsét nyomai.– Regeszta forrása: OL regeszta



2011/03/25

Rákosi Nagy Péter címer


Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2007. február 12., 19:09Bélyegkép a 2007. február 12., 19:09-kori változatról328×476 (47 KB)Szegedi László (Vita | szerkesztései)(A Rákosi Nagy család címere)



Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2007. február 12., 19:09Bélyegkép a 2007. február 12., 19:09-kori változatról328×476 (47 KB)Szegedi László (Vita | szerkesztései)(A Rákosi Nagy család címere)
Rákosi Nagy Péter 1701. január 20., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: testvérei János és Boldizsár
Forrás:http://hu.wikibooks.org/wiki/F%C3%A1jl:R%C3%A1kosi_Nagy.JPG


Rákosy Zoltán: Magyar Pantheon

Rákosy Zoltán, Magyar pantheon, Irodalomtörténet, Magyar irodalom

BezárásSzerző: Rákosy Zoltán


Deák Gyula; Rákosy Zoltán:
Iskolai ellenőrző- és értesítő-könyvecske.
Budapest, Ritter J. Könyvnyomdája. (1924).

    Forrás: www.antikva.hu

Rákosy Zoltán költeményeit 1928-ban adták ki.

2011/03/14

Dr. Rákossy Balázs ügyvéd

Dr. Rákossy Balázs (1971) ügyvéd, az EU budapesti misszióján jogtanácsadó, a Magyar Atlanti Tanács, ill. a Pécsi Regionális Információs és Oktatási Kht. Felügyelő Bizottságának tagja, a Magyar Oxford Társaság alelnöke.

Forrás:www.neti.hu

Dr. Rákossy Árpád ügyvéd /Felsőcsernát-

2007. február 6. - Élő múlt: Egy ügyvéd a gáton (Dr. Rákossy Árpád emlékezete)
Nemrég Alsó- és Felsocsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság, amelynek tagjai elemezték az idei Rákossy-emlékünnepséggel és a felsocsernátoni szoborállítással kapcsolatos teendoket. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsocsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A talapzat ko mellvéddel kerített kis térre kerül, s a völgy, Felsocsernáton faluközpontja felé néz.
A Rákossy-portrészobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászmuvész munkája, bronzba öntését egyik székelyudvarhelyi harangönto muhely végezte el.
Az emlékbizottság döntése alapján az ünnepséget és a szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják.
A testület megállapította, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsocsernáton szülötte, hamvai - kívánsága szerint - ennek temetojében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyör¬gyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Felesége is kézdivásárhelyi, a Benko családhoz tartozó lány volt.
Sólyom László köztársasági elnök a felsocsernátoni ünneplokhöz címzett üzenetében írja:
„Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd késobb a forradalom hose lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tole. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapveto szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmento ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése.”
Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten elobb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással.
A Rákossy-emlékbizottság felsocsernátoni megbeszélésén megütközéssel állapította meg, hogy a szoborállításhoz és az emlékünnepség megszervezéséhez szükséges kiadások költségvetési fedezete szánalmas. Többszöri, a sajtóban is közölt felhívás ellenére csak néhány adományozó volt hajlandó a magyar jogásztársadalom egyik legkiválóbb személyisége emlékének megörökítésére és ápolására áldozni, emiatt a szoboralkotás és a bronzba öntés költségei kiegyenlítetlenek.
Sólyom László köztársasági elnök levelének zárómondatai:
,,Szülofaluja és az egész erdélyi magyarság büszkén emlékezhet rá, arra a fiára, aki szembeszállt a diktatúrával, és aki a forradalom hose lett. Szükségünk van az ilyen példaképekre.”
Szomorúan állapítjuk meg, hogy Háromszéken egyetlen jogász, ügyvéd, bíró, jogtanácsos nem került, aki többszöri felhívásunkra egyetlen garast adományozott volna erre a célra. A szoboravatást is emiatt kellett egy évvel elhalasztani, ami így - jó a rosszban - évszám szerint is egybeesik dr. Rákossy Árpád másodszori elítélésének (1957) évfordulójával.
Az emlékbizottság meggyozodése, hogy ebben az ügyben a hátralévo rövid idoszakban csupa jó hírrel szolgálhat, szülofalujának lakossága, az egész Háromszék, általában a magyarság képes lesz annak érzékelésére, hogy volt egy olyan ügyvéd, aki az emberi és szakmai becsületért és az igazságért az akkor élok közül sokak helyett kiállt, ember volt a gáton.
Sylvester Lajos - Háromszék napilap
Forras: www.vilagtalalkozo.ro

Rákosy László


A hét boltja: Rákosy László Képkeretezés (képkeretezés, üvegezés, restaurálás)

Szerző: szervezok @ Wed, Jan 19 2011 14:54:00

"Minden keretválasztás egy alkotás"

kepkeretA Róna utca 139-es szám alatt 1947 óta működik Rákosy László képkeretező műhelye. A családi vállalkozást édesapja indította és a tervek szerint 5 fia, valamint unokái viszik majd tovább. A boltban - ami olyan, mint egy élettel teli múzeum - mindenhol szebbnél szebb képkereteket, tükröket látni. „4-500 féle magyar, lengyel, cseh lécből készítünk kereteket, emellett saját léceink is vannak, melyekből egyedi kereteket készítünk”- kezdte a bolt bemutatását a Bosnyák utcában lakó zuglói tulajdonos. 

„Ahová csak lehet, gyalog megyek és egyetértek a kampány céljaival”- indokolta meg a Helyben vedd meg! kampányhoz csatlakozásának okát Rákosy úr, aki a szakmát édesapjától tanulta és tudását maga is továbbadta fiainak. A bolt speciális szolgáltatása, hogy a behozott festményhez, képhez (pl. egy modern alkotáshoz) egyedi, hozzá illő keretet terveznek a vevők igényei szerint. A család férfitagjai a kerettervezésen kívül sok más dologhoz is értenek, így a műhelyben festmény- és keretrestaurálást, keretaranyozást, üvegezést is végeznek. 

A bolt vásárlói nagyrészt zuglóiak, de például a Falk Miksa utca régiségkereskedői is gyakran megbízzák őket különböző munkákkal. 

„Minden keretválasztás egy alkotás, egy keret szebbé is teheti a képet, de csúnyább is lehet tőle”- ismerteti a cégfilozófiát Rákosy úr. Boltjában ezért minden vevőnek személyre szabva segítenek kiválasztani a képhez leginkább illő keretet. Míg a nagy lakberendezési áruházakban csak szabvány kereteket lehet kapni, a boltban egyedi keretek készülnek. Ez a személyesség és rugalmasság, ami megkülönbözteti őket a nagyobb üzletektől, és ez, ami miatt biztonságban érzik magukat annak ellenére, hogy sajnálatos módon több kisebb boltot is bezártak a környéken. 

A bolt különlegessége az is, hogy heti egy alkalommal Udvardy Gyula festőművész tart itt rajzfoglalkozást az amatőr műkedvelői klub tagjainak.

Rákosy Képkeretezés (képkeretezés, üvegezés, restaurálás)
1145 Budapest, Róna utca 139.
Nyitva: Hétfő - Péntek: 10:00 - 18:00

/Forrás: www.helybenveddmeg.hu/

Rákos-mező


Rákos-mező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A mai Angyalföld és Kőbánya közötti síkon, a középkori Pest városfalától (Kiskörút) a
 Rákos-patakig húzódott a Rákos-mező. Első írásos említését 1074-ből ismerjük, 1289-ben 
úgy említették, hogy az ország közepe. A XII-XIII. századtól a hadrakelések és országgyűlések 
elsődleges helyszínévé vállt. Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben
 a X. majd 1930-tól a VI., VII., VIII., XIV. kerület része. Neve több mai budapesti földrajzi névben
 fennmaradt: Alsórákos, Rákosfalva, Rálospalota, Rákosrendező pályaudvar, Rákos-patak.

Jelentősebb országgyűlések 

  • 1277 májusában Timót zágrábi püspök segítségével országos gyűlést hívtak össze a
  •  Rákos-patak melletti mezőre. A országgyűlés törvényes korúnak nyilvánította a
  •  Kun Lászlókirályt, és kezébe adta az ország kormányzását, egyben jóváhagyta
  •  a Habsburg Rudolffal kötendő szövetségi szerződést.
  • 1278 nyarán a Rákos-mezőn gyűlt össze az Ottokár cseh király ellen induló sereg.
  • Az Árpád-ház kihalását követően hagyományossá vált az országgyűlések Rákos-mezőn 
  • való tartása. Jó példa erre az 1307 október 10-i országgyűlés, mely Károly Róbertet
  •  magyar királlyá választotta
  • 1490-ben a Rákos mezején királlyá választják II. Jagelló Ulászlót
  • 1505-ben a köznemesség nyomására a rákosi országgyűlés a következő határozatot 
  • hozza: Ha II. Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani. 
  • A határozat oka az volt, hogy Ulászló nem foglalkozott a magyarok érdekeivel.
  •  A köznemesek eme törekvése a következő évben okafogyottá vállt, mivel megszületett 
  • Ulászló fia, II. Lajos
  • 1526 április 24-én a magyar nemesség a rákosi országgyűlésen döntött a főúri és a
  •  köznemesi párt viszályáról, a végvárak felszereléséről és a hadak táborba szállásáról. 
  • Mindehez csak az akarat és a pénz hiányzott.
  • 1540. szeptemberében, a rákosi országgyűlés II. János néven magyar királlyá választotta
  •  Szapolyai János és Jagelló Izabella csecsemő korú fiát

Történelmi, gazdasági szerepe 

Évszázadokon keresztül itt gyülekeztek a magyar hadak, ha külső vagy belső ellenség fenyegette
 az országot, így nem véletlen, hogy a Rákos-mező nem csak a történelembe, de az irodalomba
 is bekerült Kisfaludy Károly révén.
A török korban elvesztette jelentőségét, és a XVIII. századtól a fejlődő Pest az itteni erdőkből 
termelte ki a fűtéshez és az építkezésekhez szükséges fát. Az agrár jellegű területen az 1880-as
 években indult meg a közművesítés és a fokozottab beépítés, de még a XIX-XX. század 
fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak 
néhány közterület elnevezése őrzi a múltat (pl.: Bolgárkertész utca).
A mező Kerepesi út és Éles-sarok közötti részén, az egykori lovassági gyakorlótéren indult meg
 a hazai repülés, sőt 1910-ben itt rendezték az első repülőversenyt is. Ennek állít emléket
 az Örs vezér terén található szobor is.