Rákosi Elek, 1959 - 1981
[győri kanonok]
A Rakosy, Rakossy, Rákosi, Rákossi, Rákosy, Rákossy családok története
A ritka Rákosi név eredete után kutat ez a blog.
Összes oldalmegjelenítés
2011/03/30
2011/03/26
Rákosi N. János festőművész
Rákosi N. János /?/: A patakparton Nagyházi Galéria
Forrás: www. rakosi-n-janos-.festmenyvetel.hu/alkoto/index/Rakosi_N._Janos?
- Rákosi N. János?A patakparton
- - 50 x 70 cm
- olaj, vászon
- jelezve jobbra lent - www. szakertes. com
Rákosy, Gömör
Adózók neve: Stephanus Szabo; Joannes Deák; Gregorius Nagy István; Martinus Mészáros; Michael Adorján; Joannes Koncz; Martinus Nagy István;Michael Nagy Pál; Andreas Basa; Andreas Mészáros; Stephanus Kovács; Martinus Szabo; Andreas Szabo; Gregorius Szunyog; Stephanus Adorján;Joannes Szabo; Martinus Boczky; Paulus Kotán; Joannes Csok; Nicolaus Szabo; Joannes Szabo id.; Georgius Csala; Andreas Basa ifj.; Martinus Rákosy;Joannes Bálint; Joannes Kövér; Gregorius Csok; Petrus Adorján; Joannes Marton
Rákosi Imre fiumei ügyész
Rákosi Imre a konstantinápolyi konzuli főtörvényszékhez beosztott fiumei ügyész részére cím- és jellegadományozás. (IM)
1908.10.27.-25.
Rákosi Menyhért tasnádi vikárius
DL 107486 | |||
Fennmaradási forma: Átírás 1570
Regeszta: Rakws-i Menyhért tasnádi helynök és ügyhallgató Mayady Jánost és Borbála nevû elhalt feleségétõl származó fiát Mayady Lászlót a Keeth-i Zeele Demeter ellen Borbála asszony hozománya és leánynegyede ügyében folytatott perben a kolozsmonostori konvent Zeele Demeter által bemutatott, függõpecsét alatt kiadott privilégiuma értelmében a bírótársakkal és jogban jártas személyekkel folytatott tanácskozás után örökös hallgatásra ítéli. - Regeszta forrása: OL regeszta (Trostovszky). | ||||
Rákosi uradalom
Rákosi uradalom (Sopron m.): Mirod – Sira – Sopron város
Forrás:
http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0
Forrás:
http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0
rákosi Csipkés András, Albert, János címer
Rákosi Csipkés András, Albert, János 1702. november 25., Bécs I. Lipót nemesség és címer általuk: Albert fia Boldizsár, atyafiaik István, Ferenc F 21 Armales C nr. 10 |
Forrás:
http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0
Rákosi Menyhért erdélyi kanonok
DL 30981 | ||||
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Alul
Regeszta: Albae, die Saturni, quae fuit quinta mensis May. Melchior de Rakos artium liberalium et decretorum doctor, canonicus et vicarius ecclesie Albansis Transsilvanae in spiritualibus et causarum auditor generalis, in Christo nobis sincere dilectis: honorabili magistro Alberto, rectori altaris beatorum decem milium militum et martyrum, in hac ecclesia predicta fundati - et dicreto viro plebano de Gald. Midõn 8 nappal azelõtt per honorabilem magistrum Ambrosium altaristam, hic Albae constitutum figyelmeztetõ sorokat küldött a Gald birtokban érdekelt nemeseknek, hogy tiltsák a schizmaticusokat, hogy azon a birtokon templomot építsenek, a nevezett András mester hozzá visszatérve jelentette, hogy összehívatta az összes birtokos nemeseket és elõadta, hogy a schizmaticusokat ne pártfogolják, és ne engedjék, hogy ott kápolnát építsenek, ahelyett inkább a parochialis egyház javításán fáradoznak, amit a többség az egyház iránti tiszteletbõl magáévá is tett, mégis akadtak néhányan, mint Nicolaus Boltha, Blasius Kolchar et Martinus officialis Horwath Iwan dicti, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a schizmaticusok ott kápolnát építsenek. Azért meghagyja címzetteknek, szálljanak ki Gald birtokhoz, hívják egybe az összes lakókat és tiltsák meg, hogy bárki is segítséget nyújtson a schizmaticusoknak a kápolna felépítéséhez, és ezt külön is tiltsák meg az õ szavával a nevezett Boltha Miklósnak, Kolchar Balázsnak és Márton officialisnak kiközösítés terhe mellett, és ha nem engedelmeskednek, idézzék meg õket ad feriam tertiam proxime venturam az õ jelenléte elé. Datum Albae, die Saturni, quae fuit quinta mensis May, anno D. 1509. Eredeti, papír. A szöveg alatt papírfelzetes pecsét.– Regeszta forrása: OL regeszta Forrás: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0 Fennmaradási forma: Eredeti Pecsét: Alul
|
2011/03/25
Rákosi Nagy Péter címer
Dátum/idő | Bélyegkép | Felbontás | Feltöltő | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
aktuális | 2007. február 12., 19:09 | 328×476 (47 KB) | Szegedi László (Vita | szerkesztései) | (A Rákosi Nagy család címere) |
Dátum/idő | Bélyegkép | Felbontás | Feltöltő | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
aktuális | 2007. február 12., 19:09 | 328×476 (47 KB) | Szegedi László (Vita | szerkesztései) | (A Rákosi Nagy család címere) |
Forrás:http://hu.wikibooks.org/wiki/F%C3%A1jl:R%C3%A1kosi_Nagy.JPG
Rákosy Zoltán: Magyar Pantheon
Szerző: Rákosy Zoltán
|
Forrás: www.antikva.hu
Rákosy Zoltán költeményeit 1928-ban adták ki.
2011/03/14
Dr. Rákossy Balázs ügyvéd
Dr. Rákossy Balázs (1971) ügyvéd, az EU budapesti misszióján jogtanácsadó, a Magyar Atlanti Tanács, ill. a Pécsi Regionális Információs és Oktatási Kht. Felügyelő Bizottságának tagja, a Magyar Oxford Társaság alelnöke.
Forrás:www.neti.hu
Dr. Rákossy Árpád ügyvéd /Felsőcsernát-
2007. február 6. - Élő múlt: Egy ügyvéd a gáton (Dr. Rákossy Árpád emlékezete)
Nemrég Alsó- és Felsocsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság, amelynek tagjai elemezték az idei Rákossy-emlékünnepséggel és a felsocsernátoni szoborállítással kapcsolatos teendoket. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsocsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A talapzat ko mellvéddel kerített kis térre kerül, s a völgy, Felsocsernáton faluközpontja felé néz.
Nemrég Alsó- és Felsocsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság, amelynek tagjai elemezték az idei Rákossy-emlékünnepséggel és a felsocsernátoni szoborállítással kapcsolatos teendoket. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsocsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A talapzat ko mellvéddel kerített kis térre kerül, s a völgy, Felsocsernáton faluközpontja felé néz.
A Rákossy-portrészobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászmuvész munkája, bronzba öntését egyik székelyudvarhelyi harangönto muhely végezte el.
Az emlékbizottság döntése alapján az ünnepséget és a szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják.
A testület megállapította, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsocsernáton szülötte, hamvai - kívánsága szerint - ennek temetojében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyör¬gyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Felesége is kézdivásárhelyi, a Benko családhoz tartozó lány volt.
Sólyom László köztársasági elnök a felsocsernátoni ünneplokhöz címzett üzenetében írja:
„Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd késobb a forradalom hose lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tole. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapveto szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmento ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése.”
Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten elobb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással.
A Rákossy-emlékbizottság felsocsernátoni megbeszélésén megütközéssel állapította meg, hogy a szoborállításhoz és az emlékünnepség megszervezéséhez szükséges kiadások költségvetési fedezete szánalmas. Többszöri, a sajtóban is közölt felhívás ellenére csak néhány adományozó volt hajlandó a magyar jogásztársadalom egyik legkiválóbb személyisége emlékének megörökítésére és ápolására áldozni, emiatt a szoboralkotás és a bronzba öntés költségei kiegyenlítetlenek.
Sólyom László köztársasági elnök levelének zárómondatai:
,,Szülofaluja és az egész erdélyi magyarság büszkén emlékezhet rá, arra a fiára, aki szembeszállt a diktatúrával, és aki a forradalom hose lett. Szükségünk van az ilyen példaképekre.”
Szomorúan állapítjuk meg, hogy Háromszéken egyetlen jogász, ügyvéd, bíró, jogtanácsos nem került, aki többszöri felhívásunkra egyetlen garast adományozott volna erre a célra. A szoboravatást is emiatt kellett egy évvel elhalasztani, ami így - jó a rosszban - évszám szerint is egybeesik dr. Rákossy Árpád másodszori elítélésének (1957) évfordulójával.
Az emlékbizottság meggyozodése, hogy ebben az ügyben a hátralévo rövid idoszakban csupa jó hírrel szolgálhat, szülofalujának lakossága, az egész Háromszék, általában a magyarság képes lesz annak érzékelésére, hogy volt egy olyan ügyvéd, aki az emberi és szakmai becsületért és az igazságért az akkor élok közül sokak helyett kiállt, ember volt a gáton.
Sylvester Lajos - Háromszék napilap
Forras: www.vilagtalalkozo.ro
Az emlékbizottság döntése alapján az ünnepséget és a szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják.
A testület megállapította, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsocsernáton szülötte, hamvai - kívánsága szerint - ennek temetojében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyör¬gyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Felesége is kézdivásárhelyi, a Benko családhoz tartozó lány volt.
Sólyom László köztársasági elnök a felsocsernátoni ünneplokhöz címzett üzenetében írja:
„Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd késobb a forradalom hose lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tole. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapveto szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmento ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése.”
Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten elobb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással.
A Rákossy-emlékbizottság felsocsernátoni megbeszélésén megütközéssel állapította meg, hogy a szoborállításhoz és az emlékünnepség megszervezéséhez szükséges kiadások költségvetési fedezete szánalmas. Többszöri, a sajtóban is közölt felhívás ellenére csak néhány adományozó volt hajlandó a magyar jogásztársadalom egyik legkiválóbb személyisége emlékének megörökítésére és ápolására áldozni, emiatt a szoboralkotás és a bronzba öntés költségei kiegyenlítetlenek.
Sólyom László köztársasági elnök levelének zárómondatai:
,,Szülofaluja és az egész erdélyi magyarság büszkén emlékezhet rá, arra a fiára, aki szembeszállt a diktatúrával, és aki a forradalom hose lett. Szükségünk van az ilyen példaképekre.”
Szomorúan állapítjuk meg, hogy Háromszéken egyetlen jogász, ügyvéd, bíró, jogtanácsos nem került, aki többszöri felhívásunkra egyetlen garast adományozott volna erre a célra. A szoboravatást is emiatt kellett egy évvel elhalasztani, ami így - jó a rosszban - évszám szerint is egybeesik dr. Rákossy Árpád másodszori elítélésének (1957) évfordulójával.
Az emlékbizottság meggyozodése, hogy ebben az ügyben a hátralévo rövid idoszakban csupa jó hírrel szolgálhat, szülofalujának lakossága, az egész Háromszék, általában a magyarság képes lesz annak érzékelésére, hogy volt egy olyan ügyvéd, aki az emberi és szakmai becsületért és az igazságért az akkor élok közül sokak helyett kiállt, ember volt a gáton.
Sylvester Lajos - Háromszék napilap
Forras: www.vilagtalalkozo.ro
Rákosy László
A hét boltja: Rákosy László Képkeretezés (képkeretezés, üvegezés, restaurálás)
Szerző: szervezok @ Wed, Jan 19 2011 14:54:00
"Minden keretválasztás egy alkotás"
A Róna utca 139-es szám alatt 1947 óta működik Rákosy László képkeretező műhelye. A családi vállalkozást édesapja indította és a tervek szerint 5 fia, valamint unokái viszik majd tovább. A boltban - ami olyan, mint egy élettel teli múzeum - mindenhol szebbnél szebb képkereteket, tükröket látni. „4-500 féle magyar, lengyel, cseh lécből készítünk kereteket, emellett saját léceink is vannak, melyekből egyedi kereteket készítünk”- kezdte a bolt bemutatását a Bosnyák utcában lakó zuglói tulajdonos.
„Ahová csak lehet, gyalog megyek és egyetértek a kampány céljaival”- indokolta meg a Helyben vedd meg! kampányhoz csatlakozásának okát Rákosy úr, aki a szakmát édesapjától tanulta és tudását maga is továbbadta fiainak. A bolt speciális szolgáltatása, hogy a behozott festményhez, képhez (pl. egy modern alkotáshoz) egyedi, hozzá illő keretet terveznek a vevők igényei szerint. A család férfitagjai a kerettervezésen kívül sok más dologhoz is értenek, így a műhelyben festmény- és keretrestaurálást, keretaranyozást, üvegezést is végeznek.
A bolt vásárlói nagyrészt zuglóiak, de például a Falk Miksa utca régiségkereskedői is gyakran megbízzák őket különböző munkákkal.
„Minden keretválasztás egy alkotás, egy keret szebbé is teheti a képet, de csúnyább is lehet tőle”- ismerteti a cégfilozófiát Rákosy úr. Boltjában ezért minden vevőnek személyre szabva segítenek kiválasztani a képhez leginkább illő keretet. Míg a nagy lakberendezési áruházakban csak szabvány kereteket lehet kapni, a boltban egyedi keretek készülnek. Ez a személyesség és rugalmasság, ami megkülönbözteti őket a nagyobb üzletektől, és ez, ami miatt biztonságban érzik magukat annak ellenére, hogy sajnálatos módon több kisebb boltot is bezártak a környéken.
A bolt különlegessége az is, hogy heti egy alkalommal Udvardy Gyula festőművész tart itt rajzfoglalkozást az amatőr műkedvelői klub tagjainak.
Rákosy Képkeretezés (képkeretezés, üvegezés, restaurálás)
1145 Budapest, Róna utca 139.
Nyitva: Hétfő - Péntek: 10:00 - 18:00
„Ahová csak lehet, gyalog megyek és egyetértek a kampány céljaival”- indokolta meg a Helyben vedd meg! kampányhoz csatlakozásának okát Rákosy úr, aki a szakmát édesapjától tanulta és tudását maga is továbbadta fiainak. A bolt speciális szolgáltatása, hogy a behozott festményhez, képhez (pl. egy modern alkotáshoz) egyedi, hozzá illő keretet terveznek a vevők igényei szerint. A család férfitagjai a kerettervezésen kívül sok más dologhoz is értenek, így a műhelyben festmény- és keretrestaurálást, keretaranyozást, üvegezést is végeznek.
A bolt vásárlói nagyrészt zuglóiak, de például a Falk Miksa utca régiségkereskedői is gyakran megbízzák őket különböző munkákkal.
„Minden keretválasztás egy alkotás, egy keret szebbé is teheti a képet, de csúnyább is lehet tőle”- ismerteti a cégfilozófiát Rákosy úr. Boltjában ezért minden vevőnek személyre szabva segítenek kiválasztani a képhez leginkább illő keretet. Míg a nagy lakberendezési áruházakban csak szabvány kereteket lehet kapni, a boltban egyedi keretek készülnek. Ez a személyesség és rugalmasság, ami megkülönbözteti őket a nagyobb üzletektől, és ez, ami miatt biztonságban érzik magukat annak ellenére, hogy sajnálatos módon több kisebb boltot is bezártak a környéken.
A bolt különlegessége az is, hogy heti egy alkalommal Udvardy Gyula festőművész tart itt rajzfoglalkozást az amatőr műkedvelői klub tagjainak.
Rákosy Képkeretezés (képkeretezés, üvegezés, restaurálás)
1145 Budapest, Róna utca 139.
Nyitva: Hétfő - Péntek: 10:00 - 18:00
/Forrás: www.helybenveddmeg.hu/
Rákos-mező
Rákos-mező
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A mai Angyalföld és Kőbánya közötti síkon, a középkori Pest városfalától (Kiskörút) a
Rákos-patakig húzódott a Rákos-mező. Első írásos említését 1074-ből ismerjük, 1289-ben
úgy említették, hogy az ország közepe. A XII-XIII. századtól a hadrakelések és országgyűlések
elsődleges helyszínévé vállt. Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben
a X. majd 1930-tól a VI., VII., VIII., XIV. kerület része. Neve több mai budapesti földrajzi névben
fennmaradt: Alsórákos, Rákosfalva, Rálospalota, Rákosrendező pályaudvar, Rákos-patak.
Rákos-patakig húzódott a Rákos-mező. Első írásos említését 1074-ből ismerjük, 1289-ben
úgy említették, hogy az ország közepe. A XII-XIII. századtól a hadrakelések és országgyűlések
elsődleges helyszínévé vállt. Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben
a X. majd 1930-tól a VI., VII., VIII., XIV. kerület része. Neve több mai budapesti földrajzi névben
fennmaradt: Alsórákos, Rákosfalva, Rálospalota, Rákosrendező pályaudvar, Rákos-patak.
Jelentősebb országgyűlések
- 1277 májusában Timót zágrábi püspök segítségével országos gyűlést hívtak össze a
- Rákos-patak melletti mezőre. A országgyűlés törvényes korúnak nyilvánította a
- Kun Lászlókirályt, és kezébe adta az ország kormányzását, egyben jóváhagyta
- a Habsburg Rudolffal kötendő szövetségi szerződést.
- 1278 nyarán a Rákos-mezőn gyűlt össze az Ottokár cseh király ellen induló sereg.
- Az Árpád-ház kihalását követően hagyományossá vált az országgyűlések Rákos-mezőn
- való tartása. Jó példa erre az 1307 október 10-i országgyűlés, mely Károly Róbertet
- magyar királlyá választotta
- 1490-ben a Rákos mezején királlyá választják II. Jagelló Ulászlót
- 1505-ben a köznemesség nyomására a rákosi országgyűlés a következő határozatot
- hozza: Ha II. Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani.
- A határozat oka az volt, hogy Ulászló nem foglalkozott a magyarok érdekeivel.
- A köznemesek eme törekvése a következő évben okafogyottá vállt, mivel megszületett
- Ulászló fia, II. Lajos
- 1526 április 24-én a magyar nemesség a rákosi országgyűlésen döntött a főúri és a
- köznemesi párt viszályáról, a végvárak felszereléséről és a hadak táborba szállásáról.
- Mindehez csak az akarat és a pénz hiányzott.
- 1540. szeptemberében, a rákosi országgyűlés II. János néven magyar királlyá választotta
- Szapolyai János és Jagelló Izabella csecsemő korú fiát
Történelmi, gazdasági szerepe
Évszázadokon keresztül itt gyülekeztek a magyar hadak, ha külső vagy belső ellenség fenyegette
az országot, így nem véletlen, hogy a Rákos-mező nem csak a történelembe, de az irodalomba
is bekerült Kisfaludy Károly révén.
az országot, így nem véletlen, hogy a Rákos-mező nem csak a történelembe, de az irodalomba
is bekerült Kisfaludy Károly révén.
A török korban elvesztette jelentőségét, és a XVIII. századtól a fejlődő Pest az itteni erdőkből
termelte ki a fűtéshez és az építkezésekhez szükséges fát. Az agrár jellegű területen az 1880-as
években indult meg a közművesítés és a fokozottab beépítés, de még a XIX-XX. század
fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak
néhány közterület elnevezése őrzi a múltat (pl.: Bolgárkertész utca).
termelte ki a fűtéshez és az építkezésekhez szükséges fát. Az agrár jellegű területen az 1880-as
években indult meg a közművesítés és a fokozottab beépítés, de még a XIX-XX. század
fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak
néhány közterület elnevezése őrzi a múltat (pl.: Bolgárkertész utca).
A mező Kerepesi út és Éles-sarok közötti részén, az egykori lovassági gyakorlótéren indult meg
a hazai repülés, sőt 1910-ben itt rendezték az első repülőversenyt is. Ennek állít emléket
az Örs vezér terén található szobor is.
a hazai repülés, sőt 1910-ben itt rendezték az első repülőversenyt is. Ennek állít emléket
az Örs vezér terén található szobor is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)