Rákos-mező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mai Angyalföld és Kőbánya közötti síkon, a középkori Pest városfalától (Kiskörút) a
 Rákos-patakig húzódott a Rákos-mező. Első írásos említését 1074-ből ismerjük, 1289-ben 
úgy említették, hogy az ország közepe. A XII-XIII. századtól a hadrakelések és országgyűlések 
elsődleges helyszínévé vállt. Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben
 a X. majd 1930-tól a VI., VII., VIII., XIV. kerület része. Neve több mai budapesti földrajzi névben
 fennmaradt: Alsórákos, Rákosfalva, Rálospalota, Rákosrendező pályaudvar, Rákos-patak.

Jelentősebb országgyűlések 

• 1277 májusában Timót zágrábi püspök segítségével országos gyűlést hívtak össze a
•  Rákos-patak melletti mezőre. A országgyűlés törvényes korúnak nyilvánította a
•  Kun Lászlókirályt, és kezébe adta az ország kormányzását, egyben jóváhagyta
•  a Habsburg Rudolffal kötendő szövetségi szerződést.
• 1278 nyarán a Rákos-mezőn gyűlt össze az Ottokár cseh király ellen induló sereg.
• Az Árpád-ház kihalását követően hagyományossá vált az országgyűlések Rákos-mezőn 
• való tartása. Jó példa erre az 1307 október 10-i országgyűlés, mely Károly Róbertet
•  magyar királlyá választotta
• 1490-ben a Rákos mezején királlyá választják II. Jagelló Ulászlót
• 1505-ben a köznemesség nyomására a rákosi országgyűlés a következő határozatot 
• hozza: Ha II. Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani. 
• A határozat oka az volt, hogy Ulászló nem foglalkozott a magyarok érdekeivel.
•  A köznemesek eme törekvése a következő évben okafogyottá vállt, mivel megszületett 
• Ulászló fia, II. Lajos
• 1526 április 24-én a magyar nemesség a rákosi országgyűlésen döntött a főúri és a
•  köznemesi párt viszályáról, a végvárak felszereléséről és a hadak táborba szállásáról. 
• Mindehez csak az akarat és a pénz hiányzott.
• 1540. szeptemberében, a rákosi országgyűlés II. János néven magyar királlyá választotta
•  Szapolyai János és Jagelló Izabella csecsemő korú fiát

Történelmi, gazdasági szerepe 

Évszázadokon keresztül itt gyülekeztek a magyar hadak, ha külső vagy belső ellenség fenyegette
 az országot, így nem véletlen, hogy a Rákos-mező nem csak a történelembe, de az irodalomba
 is bekerült Kisfaludy Károly révén.

A török korban elvesztette jelentőségét, és a XVIII. századtól a fejlődő Pest az itteni erdőkből 
termelte ki a fűtéshez és az építkezésekhez szükséges fát. Az agrár jellegű területen az 1880-as
 években indult meg a közművesítés és a fokozottab beépítés, de még a XIX-XX. század 
fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak 
néhány közterület elnevezése őrzi a múltat (pl.: Bolgárkertész utca).

A mező Kerepesi út és Éles-sarok közötti részén, az egykori lovassági gyakorlótéren indult meg
 a hazai repülés, sőt 1910-ben itt rendezték az első repülőversenyt is. Ennek állít emléket
 az Örs vezér terén található szobor is.