2007. február 6. - Élő múlt: Egy ügyvéd a gáton (Dr. Rákossy Árpád emlékezete)
Nemrég Alsó- és Felsocsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság, amelynek tagjai elemezték az idei Rákossy-emlékünnepséggel és a felsocsernátoni szoborállítással kapcsolatos teendoket. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsocsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A talapzat ko mellvéddel kerített kis térre kerül, s a völgy, Felsocsernáton faluközpontja felé néz.
Nemrég Alsó- és Felsocsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság, amelynek tagjai elemezték az idei Rákossy-emlékünnepséggel és a felsocsernátoni szoborállítással kapcsolatos teendoket. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsocsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A talapzat ko mellvéddel kerített kis térre kerül, s a völgy, Felsocsernáton faluközpontja felé néz.
A Rákossy-portrészobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászmuvész munkája, bronzba öntését egyik székelyudvarhelyi harangönto muhely végezte el.
Az emlékbizottság döntése alapján az ünnepséget és a szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják.
A testület megállapította, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsocsernáton szülötte, hamvai - kívánsága szerint - ennek temetojében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyör¬gyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Felesége is kézdivásárhelyi, a Benko családhoz tartozó lány volt.
Sólyom László köztársasági elnök a felsocsernátoni ünneplokhöz címzett üzenetében írja:
„Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd késobb a forradalom hose lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tole. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapveto szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmento ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése.”
Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten elobb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással.
A Rákossy-emlékbizottság felsocsernátoni megbeszélésén megütközéssel állapította meg, hogy a szoborállításhoz és az emlékünnepség megszervezéséhez szükséges kiadások költségvetési fedezete szánalmas. Többszöri, a sajtóban is közölt felhívás ellenére csak néhány adományozó volt hajlandó a magyar jogásztársadalom egyik legkiválóbb személyisége emlékének megörökítésére és ápolására áldozni, emiatt a szoboralkotás és a bronzba öntés költségei kiegyenlítetlenek.
Sólyom László köztársasági elnök levelének zárómondatai:
,,Szülofaluja és az egész erdélyi magyarság büszkén emlékezhet rá, arra a fiára, aki szembeszállt a diktatúrával, és aki a forradalom hose lett. Szükségünk van az ilyen példaképekre.”
Szomorúan állapítjuk meg, hogy Háromszéken egyetlen jogász, ügyvéd, bíró, jogtanácsos nem került, aki többszöri felhívásunkra egyetlen garast adományozott volna erre a célra. A szoboravatást is emiatt kellett egy évvel elhalasztani, ami így - jó a rosszban - évszám szerint is egybeesik dr. Rákossy Árpád másodszori elítélésének (1957) évfordulójával.
Az emlékbizottság meggyozodése, hogy ebben az ügyben a hátralévo rövid idoszakban csupa jó hírrel szolgálhat, szülofalujának lakossága, az egész Háromszék, általában a magyarság képes lesz annak érzékelésére, hogy volt egy olyan ügyvéd, aki az emberi és szakmai becsületért és az igazságért az akkor élok közül sokak helyett kiállt, ember volt a gáton.
Sylvester Lajos - Háromszék napilap
Forras: www.vilagtalalkozo.ro
Az emlékbizottság döntése alapján az ünnepséget és a szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják.
A testület megállapította, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsocsernáton szülötte, hamvai - kívánsága szerint - ennek temetojében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyör¬gyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Felesége is kézdivásárhelyi, a Benko családhoz tartozó lány volt.
Sólyom László köztársasági elnök a felsocsernátoni ünneplokhöz címzett üzenetében írja:
„Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd késobb a forradalom hose lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tole. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapveto szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmento ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése.”
Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten elobb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással.
A Rákossy-emlékbizottság felsocsernátoni megbeszélésén megütközéssel állapította meg, hogy a szoborállításhoz és az emlékünnepség megszervezéséhez szükséges kiadások költségvetési fedezete szánalmas. Többszöri, a sajtóban is közölt felhívás ellenére csak néhány adományozó volt hajlandó a magyar jogásztársadalom egyik legkiválóbb személyisége emlékének megörökítésére és ápolására áldozni, emiatt a szoboralkotás és a bronzba öntés költségei kiegyenlítetlenek.
Sólyom László köztársasági elnök levelének zárómondatai:
,,Szülofaluja és az egész erdélyi magyarság büszkén emlékezhet rá, arra a fiára, aki szembeszállt a diktatúrával, és aki a forradalom hose lett. Szükségünk van az ilyen példaképekre.”
Szomorúan állapítjuk meg, hogy Háromszéken egyetlen jogász, ügyvéd, bíró, jogtanácsos nem került, aki többszöri felhívásunkra egyetlen garast adományozott volna erre a célra. A szoboravatást is emiatt kellett egy évvel elhalasztani, ami így - jó a rosszban - évszám szerint is egybeesik dr. Rákossy Árpád másodszori elítélésének (1957) évfordulójával.
Az emlékbizottság meggyozodése, hogy ebben az ügyben a hátralévo rövid idoszakban csupa jó hírrel szolgálhat, szülofalujának lakossága, az egész Háromszék, általában a magyarság képes lesz annak érzékelésére, hogy volt egy olyan ügyvéd, aki az emberi és szakmai becsületért és az igazságért az akkor élok közül sokak helyett kiállt, ember volt a gáton.
Sylvester Lajos - Háromszék napilap
Forras: www.vilagtalalkozo.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése